Mítosz

Ismerd meg Odüsszeuszt, az „életmódtanácsadó” hőst, akitől kulcsokat kaphatsz saját korlátaid meghaladásához!

November 23-án 18 órától Győrben.

Ez a Föld az otthonunk, és ennél sokkal több: Földanya, az élet forrása, ahogy a természeti népek tekintettek rá. Béke, szépség, szeretet és bölcsesség lakozik benne, amely testünket és lelkünket is táplálja. Szükségünk van rá, és szüksége van ránk, és talán lassan rálépünk az útra, hogy újra tisztelettel, hálával és szeretettel forduljunk felé.

A filozófia világnapján Budapesten Bernát Ottilia és Bodonovits Regina tartottak előadást a mesék szimbolikus nyelvéről. A programon sorra vettek számos olyan jelképet, amelyek a különféle kultúrák történeteiben, mítoszaiban egyaránt megjelennek. Ha felfedezzük, mit is jelentenek az időn és téren át más-más népeknél ugyanúgy fellelhető, akár olyan egyszerű szimbólumok, mint a hegy, a fa, a folyó, a kút, a forrás vagy a madár, meglelhetjük, mi az, ami minden emberben közös, a különbözőség ellenére.

A 2022 végén az Új Akropoliszban tartott előadáson a mesékben és mítoszokban vissza-visszatérő szimbólumokkal foglalkoztak. A program elején Bodonovits Regina, az Új Akropolisz Mesekörének tagja felolvasta „Az égig érő fa” című történetet, majd az előadók rávilágítottak, mit is jelentenek a mese egyes elemei a gyermekeknek. A résztvevők ezután összegyűjtötték, hogy ők maguk felnőttként hogyan értelmezik az elhangzottakat. Így máris világossá vált a hallgatóságnak a szimbólumok egyik fontos jellemzője: ki-ki mást és mást érthet meg belőlük, tapasztalatai, érdeklődése, lelkiállapota, életkora szerint. Így, bár a mesék egyetemes jelentést hordoznak, mégis személyre szabott üzenetet olvashatunk ki belőlük.

Ez a Föld az otthonunk, és ennél sokkal több: Földanya, az élet forrása, ahogy a természeti népek tekintettek rá. Béke, szépség, szeretet és bölcsesség lakozik benne, amely testünket és lelkünket is táplálja. Szükségünk van rá, és szüksége van ránk, és talán lassan rálépünk az útra, hogy újra tisztelettel, hálával és szeretettel forduljunk felé.

Café Szókratész - Az együttműködés próbája Esti beszélgetés etikáról és erkölcsről, önismereti játékkal fűszerezve.

Café Szókratész-Töltöd, vagy telíted? Seneca, a sztoikus bölcs gondolatából kiindulva indítjuk beszélgetésünket. Az időfelhasználás, és az idő adta lehetőségek témáját érintjük, majd keressük a gyakorlati megoldásokat életünk tudatosabb szervezéséhez. Ezekhez adunk is majd néhány tippet.

Vajon tekinthetőek-e a híresen kalandvágyó vikingek a modern üzletemberek, kalandorok vagy akár zsoldosok előképeinek? Ugyanolyan mindig többre vágyó, félelmet nem ismerő, kockázatot és harcot kedvelő figurák, csak bárdjaikat ezer év múltán egyenruhára vagy öltönyre és laptopra cserélték? Végül is vikingnek lenni, akárcsak üzletembernek, egyfajta foglalkozás volt. A szó olyan embert jelölt a normann népcsoporton belül, aki felkerekedik, szembenéz a kihívásokkal és sorsával, hogy önerejéből vesse meg lábát a világban.

A rómaiak úgy gondolták, hogy élni jó dolog, és ezért, ha lehet, ki is kell használni. Öröm a hosszú és jó élet, amikor megadatik mindenféle földi boldogság, de akkor sincs baj, ha hamarabb jön el a halál. Ez egy furcsa kettősséget alkotott: egyrészt nagyon sokra becsülték az életet, amíg tartott, de amikor eljött a halál ideje, vagy választani kellett, hogy meghaljon-e az ember vagy szégyenben maradjon, akkor inkább a halált választották. Egy olyan szemléletet képzeljünk el, amelyben a halál teljesen egyenrangú az élettel. A halál önmagában nem rossz,

A görög mítosz szerint Athén városát kemény adó sújtja: kilenc évenként hét ifjút és hét szüzet kell Krétára küldenie, ahol a labirintusban biztos halál vár rájuk. Thészeusz, athéni ifjú, önként jelentkezik, hogy átvegye helyüket és szembeszálljon a labirintusban lesben álló szörnnyel, Minótaurosszal. A legmélyebb igazságok a mesék köntösébe bújva ellenállnak a feledésnek, szájról szájra járnak, hisz a mitikus történet mindenkihez szól.