Ökológia

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskolában minden hónapban meghallgathatnak az érdeklődők egy egyórás előadást arról, hogyan viszonyulhatunk tudatosabban környezetünkhöz, és elsősorban a természethez. Február 23-án Apáti János saját készítésű kefirt és maga ültette csírákat mutatott be, ecsetelve az előállítás tapasztalatait.

Az ökotudatos életmód sokrétű kérdéskörét praktikus és hétköznapi szempontból járjuk körül. Beszélgetünk arról, mi az, amivel mi magunk segíthetünk a bolygónknak, és ez hogyan hathat ránk közvetlenül vissza. Miben változunk, ha változtatunk? Meséld el, te hogyan figyelsz környezetedre, vagy hallgass ötleteket másoktól.

Február 16-án 16:30 órától Szegeden

Ha magadnak készíted a dezodorodat, kevesebb szemetet termelsz és biztos lehetsz benne, hogy amit használsz, az nem káros az egészségedre. Ezen a workshopon együtt fogunk készíteni női és férfi golyós dezodorokat, amiből vihetsz is, továbbá megkapod a receptet, ami alapján otthon is elkészítheted. Az elkészítése nagyon egyszerű, nincs különleges eszköz- vagy anyagigénye! A korlátozott hely miatt az eseményre előzetes regisztráció szükséges.

Október 15-én 17.30-tól Szegeden

Ezen a workshopon együtt fogunk készíteni női és férfi golyós dezodorokat, amiből a végén vásárolhatsz is, továbbá megkapod a receptet, ami alapján otthon is elkészítheted. Az elkészítése nagyon egyszerű, nincs különleges eszköz- vagy anyagigénye!
Jelentkezés: https://forms.gle/tJcLCPqWb7mHzbr58

Május 28-án Szegeden

Átkelek a vízesésnél a lépcsősort őrző turulok között, s komótosan felbaktatok a lépcsőkön, miközben az út menti vízelvezető árkokat kémlelem. Az elmúlt hetek zord, zimankós időjárása miatt igencsak felgyűlt bennük a hordalék s némi szemét, így lesz mit tenni ma is, hiszen 29. alkalommal gyűlnek össze tettre kész önkéntesek, hogy megtisztítsák, megszépítsék a Gellért-hegy sétányait. Tegnap, április 22-én világszerte a Föld napját ünnepelték, ennek tiszteletére szervezte az akciót az Új Akropolisz Filozófiai Iskola ökológiai csoportja.

Jane Goodall, a korábban a tanzániai őserdőben élő kutató ma évente nagyjából 300 napot utazik, világszerte telt házas előadásokat tart, iskolákat látogat, az ENSZ békenagyköveteként próbálja mozgósítani az embereket, hogy ismerjék fel és vállalják személyes felelősségüket a világ sorsáért és merjenek élni a változtatás lehetőségével. Hogyan vált az erdő csendjét kereső tudósból pódiumok szenvedélyes szószólója?

A kevesebb jobb… az erkölcsi tanítások már évezredek óta ezt hangsúlyozzák, amikor önmérsékletre, evilági vágyaink korlátozására, a szellemi élet felé fordulásra buzdítanak. Nem lepődünk meg akkor sem, ha egy művésztől halljuk ezt, hiszen a letisztultság fontos erény a legtöbb művészeti ágban. Az utóbbi időben a pszichológusok is rámutatnak erre, ahogy a„multitaskingoló”, azaz párhuzamosan folyamatosan több feladattal zsonglőrködő, állandóan új ingereket kereső, de a folytonos döntési helyzetektől kiégő páciensek megtöltötték a rendelőket.

Mi az az ADR? Mi van a nyúlgáton túl? Hogyan kell sűrű füstben, gázálarcban káresetet bejelenteni? Nem biztos, hogy kapásból tudnánk rá a választ, vészhelyzetben viszont életet menthet, ha szakszerű segítségnyújtással vagy bejelentéssel tudjuk gyorsítani a hivatásos katasztrófavédelmi szervek munkáját. Ezért rendezi meg az Országos Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség évek óta az Országos Ifjúsági Katasztrófavédelmi Versenyt, ahol általános és középiskolás csapatok tizenegy állomáson bizonyíthatják tudásukat, rátermettségüket és talpraesettségüket, amely éles helyzetben sem hagyja cserben őket.

Emelkedik a tenger vízszintje. Újabban Velencében a romantikus kedvű turisták nem csónakkal járják a szűk lagúnákat, hanem a Szent Márk tér „nyílt vízi medencéjében” úsznak. Egyre gyakrabban önti el ugyanis a tenger, és nem ritka az akár másfél méteres víz sem. A város maradék lakossága, amely az elmúlt évtizedekben megfeleződött, fokozatosan kiköltözik a süllyedő palotasorokból. 

Ha ellátogatunk a hazánk déli részén fekvő siklós–villányi hegyvidékre, nem hagyhatjuk ki az értékes botanikai kincseket rejtő Szársomlyó-hegyet. A Nagyharsány mellett emelkedő Szársomlyó már messziről látható, magányos piramisként magasodik a táj fölé a Dráva síkján, bár alig magasabb 400 méternél. Távolról vulkánnak tűnik, egy hajdani utazó szerint olyan, mintha „egy rég kialudt tűzhányónak söveges cukorra emlékeztető kúpja integetne”, de valójában mészkőhegy. Kőzetei és növényvilága földtörténeti tanúként őrzi a régmúltat.