Sztoikus filozófia

Az este folyamán először körbejárjuk, vajon milyen helyzetben, melyiket alkalmazzuk. Meg tudjuk-e különböztetni, melyiknek milyen következményei lesznek?

Október 21-én, kedden Egerben.

Sokszor elhisszük, hogy ha megszerezzük, elérjük, megkapjuk…, a vágyott dolgot, akkor majd jobban is leszünk. Bár az ókori klasszikus és a modern szerzők is sokan a mellett teszik le a voksukat, hogy a valódi változás belülről indul, és minden, ami kint történik már következménye egy belső megértésnek, belátásnak vagy új nézőpontnak.

Szeptember 30-án, kedden Egerben.

Ismerd meg önmagad! – tanácsolja a közismert felirat Delphoi jósdájában, amely a filozófiai út kiindulópontjává vált. Minden ismert módszer alapja a valódi önismeret, hiszen csak az nevezheti magát szellemi embernek, aki felfedezi saját rejtett világát. Valódi megismerésre viszont csak akkor számíthatunk, ha képesek vagyunk önmagunkat, a sorsunkat, a tetteinket, a motivációinkat és a szándékainkat objektíven vizsgálni. Pontosan úgy, ahogyan egy mikroszkóptól is azt várjuk, hogy a dolgokat pontosan és teljes részletességgel tegye láthatóvá.

Az est első részében emberi kérdések, gondolatok mentén beszélgetünk négyen örömről, boldogságról, az ember belső útjáról, az érzelmekről és a gondolatok erejéről. 
Csak éppen néha egy fuvola válaszol.:)
Majd egy kis koncert hallgatói lehetünk: a fuvola mellett hegedű-, furulya-, gitár-, és zongorahangok teszik teljessé az estét.

Június 12-én, csütörtökön Egerben.

Minden november harmadik csütörtöke a filozófia világnapja. Az Új Akropolisz ezt az alkalmat a filozófia hetének programsorozatán több előadással és beszélgetéssel ünnepelte meg. Az egyik téma a reneszánszát élő sztoikus filozófia volt, amelyről a jelenlévő 36 érdeklődő megtudhatta, hogy miért lehet egy több mint kétezer éves filozófiának a mai napig ekkora hatása.

A filozófia világnapja alkalmából tartott előadásunkon szemezgetünk azokból a sztoikus gondolatokból, melyek minket inspiráltak, legyen az akár a sors és szabad akarat, a hála, vagy az idő témája. A sztoikus viszonyulás segíthet a kiszámíthatatlan körülményekkel szembeni stabilitás elérésében, az emberi kapcsolataink minőségének javításában, vagy akár az időnk tervezésében.

Talán soha nem látott népszerűséget szerzett magának újra a sztoikus filozófia. Már a Covid-járvány előtt is kezdett világszerte fellendülni az érdeklődés, de a sokszor félelemmel teli időszakban jött el az igazi reneszánsza, és úgy tűnik, az érdeklődés nem lankad. A sztoikus filozófia régi, de az örök embert szólítja meg, aki a nehézségek gyűrűjében is megőrzi derűjét, lélekjelenlétét, ezért lehet hasznos nekünk is.

November 21-én Budapesten.

'Carpe diem' vagy 'Memento mori'? Ragadjuk meg a napot, vagy inkább éljük mindennapjainkat az elmúlásra emlékeztetve magunkat?

Utánajárunk Székesfehérváron, november 21-én.

Mit jelent boldognak lenni? Hogyan érhetjük el a lelki nyugalom állapotát? Vajon van rá biztos recept? – Többek közt ezekről a kérdésekről elmélkedtek azok, akik részt vettek a Műterem Kávézóban meghirdetett eseményen 2023. június 30-án, Apáti János, az Új Akropolisz előadója közreműködésével. A téma sok embert vonzott, a rekkenő meleg ellenére megtelt a helyiség érdeklődőkkel.

Az előadó mindenekelőtt körvonalazta Epiktétosz lélekterápiájának lényegét a hallgatóságnak. Ahogy a filozófus írta, nemcsak gondolataink, hanem az érzelmeink is képesek befolyásolni cselekedeteinket, ezért nem mindegy, hogy melyiket hagyjuk érvényesülni. Ahogy az sem mindegy, hogy amit teszünk, harmóniában van-e személyiségünkkel és lelkiismeretünkkel.

A sztoikus filozófia már bizonyította hasznosságát és jótékony hatását az egyén életvezetése szempontjából, és társadalmilag is. A görög poliszok lakói, a Római Birodalom polgárai és császárai, a keresztény egyházatyák, a reneszánsz nagyjai, a modern gondolkodók mind-mind nagyra becsülték. Népszerűsége talán épp a mélységgel párosuló praktikussága miatt máig töretlen. A sztoikus filozófiai irányzatot a hellenizmus korában Kitióni Zénón alapította az i. e. 300 körüli években Athénban. Később a római korban honosodott meg igazán.